Monkey tegnap délután még három fél-pár zokni volt. A páratlan zokniknak azonnal előkerül a párjuk, amint kidobom őket, ezért nem dobom ki őket, ezért nem kerül elő a párjuk. Az őszi esték pedig mind hosszabbak lesznek, s én nem tudok varrni, csak szeretek, közben halkan rádiót hallgatok és jelen vagyok. Egy családban nagyon fontos tényleg jelen lenni.
Az upcycling mögött levő gondolat még mindig lenyűgöz: ingből nadrágot még ugyan nem varrtam, de Monkey az én kezem munkája.
Aki azt hiszi, hogy tizenéves lányoknak nincs szükségük már játékokra, az téved; máris varrhatom a következő csíkos fülű majmocskát, egy rózsaszín és egy zöld páratlan zokniból.
Reklámozással csak minimálisan foglalkozom, - mert nem szeretnék mindenáron eladni valamit - de a bolt nyitva van: vannak még képeslapok, zongorakesztyűk, kitűzők. Szívesen készítek - ha elküldöd - kedvenc páratlan vagy általam újonnan vásárolt zoknikból kismajmot, s szívesen válaszolok bármilyen kérdésre, ha saját magad szeretnéd elkészíteni ezen egyszerű dolgokat. Email cím a jobboldali sávban. Köszönöm szépen!
2 comments:
De jót nevettem az első mondatokon - nagy igazságok ezek! :-) A majmocska nagyon bájos, és még mindig nagyon megfog engem a mesebeli, finom hozzáállásod ehhez az upcyclinghez, és a boltocskádhoz(is). Remélem, sok-sok lényecske születik még, és egytől egyik jó gazdákra talál!
Nagyon tetszik a majmod :) nem csoda hogy a kisasszonyok is szeretik :)
Post a Comment